Tűzjelző rendszer

A tűzjelző rendszerek kiépítése lehetőség arra, hogy elkerüljünk olyan katasztrófákat, amelyek akár az egész épület megsemmisülését, és a bent tartózkodók halálát okozhatják.

A tűz mindig fontos szerepet játszott az ember életében

Érdekes ezt így látni, de a tűzjelző rendszerek tulajdonképpen egy olyan dolog ellen jelentenek védelmet, ami az embert gyakorlatilag az őskor óta segíti. A tűz jelentette a biztonságot, meleget adott az embereknek és védelmet nyújtott a vadállatokkal szemben. Sötétben a tűz fénye bevilágította a közvetlen környezetet. A sötétedés beállta után tűz körüli üldögélés jelentette a közösségi élet fejlődését. Miután az ember megtanulta uralni a tüzet, az meghatározó szerepet játszott a földművelés kialakulásában is, így segítette a földművelő társadalmak kialakulását.

A tűz pozitív hatásai mellett nem szabad elfelejteni, hogy történelmünk során sokszor megtapasztalhattuk a tűz káros vagy pusztító oldalát is. Akár természetes úton keletkezett, akár emberi mulasztásból, a tűz gyakran vált halálos ellenséggé. mely ellen védekezni kellett, ami magával hozta a tűzjelzés szükségességét. Persze a tűzjelző rendszerek megjelenése még váratott egy ideig magára.

A tűzjelző rendszerek fejlődése a közelmúltban

A tűzjelző rendszerek eleinte maguk az emberek voltak, hiszen technikai lehetőségek nem voltak. Az első tűzjelző rendszerek, amiket már valóban tűzjelző rendszernek nevezhetünk, a XIX. században kerültek kifejlesztésre. Ettől a ponttól pedig a tűzjelző rendszerek fejlődése megállíthatatlan volt.
Nagy ugrással az időben nézzük meg, hogy a közelmúltnak nevezhető XX. század végére hová fejlődött a tűzjelzéstechnika.
1941-ben egy svájci fizikus, Ernst Meili feltalálta az első elektronikus füstérzékelőt, amely ionizációs elven működött, egy beépített apró radioaktív sugárforrást alkalmazva. Erre a találmányra alapozta cégét, a Cerberus AG-t. Szabadalma a következő 50 évben meghatározó jelentőséggel bírt a tűzjelzéstechnika szakterületén az egész világon.

Az 1990-es évekre eljutottunk a tűzjelző rendszerek fejlődésében odáig, hogy megjelentek a multiszenzoros érzékelők. Ezek egy érzékelőben többféle szenzort tartalmaztak, így képesek voltak arra, hogy a tűz több fizikai jellemzőjét is figyeljék, akár egymással összefüggésben.
Az ionizációs érzékelőket új generációs optikai füstérzékelők váltották fel, mivel a bennük lévő radioaktív sugárforrás környezetvédelmi problémákat okozott.

Megújultak a vonali hőérzékelők, megjelentek a szikraérzékelők és a nagy érzékenységű aspirációs füstérzékelők is.
Az érzékelők már nem csupán az igen-nem állapot felismerésére voltak alkalmasak, hanem analóg módon történő, folyamatos mérésre, valamint a tűzjellemzők és a környezeti zavaró tényezők hatékony elkülönítésére, észlelésére és jelzésére is.

A 80-as évektől a számítógépek és a szoftverek fejlődésével elterjedtek a grafikus felügyeleti rendszerek, amelyek segítségével a tűzjelző rendszerek kezelése még egyszerűbbe és gyorsabbá vált.

A tűzjelző rendszerek tekintetében nem csak a tűzjelző érzékelők, hanem szükségszerűen a tűzjelző központok is hatalmas fejlődésen mentek keresztül. A tűz minél gyorsabb észlelése mellett a legfontosabb feladat az egyszerű kezelhetőség, az automatikus tűzeseti vezérlések megbízható végrehajtása, az információ gyors továbbítása és az oltás mielőbbi megkezdése volt. A számítógépszobák és telekommunikációs helyiségek tűzvédelmére egyre elterjedtebbé váltak az olyan automatikusan működő gázzal oltó rendszerek, amelyek a korai tűzjelzést kiegészítik a gyors és hatékony oltással. Az oltóanyag kezdetben a halon1301 volt, melyet a környezetvédelmi szabályok szigorodásával a NAF S III, majd a HF227 és végül a Novec1230 oltóanyagok váltottak fel. Elterjedtek az ún. inert gázzal (nitrogén és argon gáz keveréke) oltó rendszerek is.
A távközléstechnika gyors fejlődése egyre inkább segítette az információtovábbítást, a tűz megjelenését követően a jelzések a korábbinál jóval gyorsabban jutottak el a tűzoltókhoz.

Az internetnek köszönhetően egy mai modern tűzjelző rendszerek már távolról, akár mobil applikációval kezelhetők, és bizonyos szerviz feladatokat távolról is el lehet végezni.